Don Tes, Liurai Tutubaba

Iha tempu portugés, Reinu ida moris husi Don Tes Mali. Reinu ne’e nahas kleur hafoin revolta iha Maun-Fahe (temi ba Distritu Manufahi). La’ós lakon nia vida iha momentu revolta maibé mós partisipa iha enkontru ordináriu ba planu revolta hasoru malae portugés (1912). Faktu  ne’e hatudu momentu selebrasaun revolta Manufahi ne’ebé komemora iha loron 28 Novembru 2012.

Iha serimónia nasionál ne’e temi mós sakrifisiu liurai sira ne’ebé prezide husi Don Boa Ventura brani funu hasoru kolonialista. Liurai sira ne’e temi ida-idak ho sira-nia reinu nia naran, ne’ebé haktuir husi lianain sira iha momentu selebrasaun ne’e.  

Don Tes nia mate la rai mai jerasaun sira kazu ka saida maka kauza nia lakon vida. Tanba la iha faktu klaru kona-ba kazu  ne’ebé lori nia lakon husi mundu. Maibé nia husik hela istória loloos ne’ebé haktuir husi jerasaun ba jerasaun. Nia mate , istória kulturál haktuir katak kauza husi moras. Maibé la hatene moras oinsá ka saida maka halo liurai bele hetan moras. Hahusuk ne’e sei kontinua buka nia fukun hodi haloos istória.   

Haktuir istória ne’ebé hatutan husi jerasaun ba jerasaun, reinu ida ne’e sei kontinua metin nuudar eransa naturál histórika ida,  ne’ebé hanaran Tutu Baba (mala’e portuges temi Kota-Baba). Naran ne’e mosu husi toman Reinu ne’e nian, tanba bainhira atu halibur nia emar sira,  sempre uza baba hodi bolu halibur nia emar sira. Soldadu sira Reinu ne’e baku baba, hodi bolu no halibur nia emar sira  mai halo festa iha liurai nia fatin.

Liurai nia fatin to’o ohin loron sei eziste no sai fatin lulik ba klen ida naran Tutubaba. Tutubaba, liafuan orijin “Tutú Baba” refere ba “Tuku ka Baku Baba”, ne’ebé temi ho lian kemak.  Liurai nia fatin ne’e hela iha rai foho ida, koñesidu ona hanesan TutuBaba Laun. Iha dalan kiik ne’ebé komunidade Koitapo, Damlaran no Gubin dalaruma la’o ain liu ba mai, kuandu hakarak tuun mai iha vila suku Aidabaleten.

Uluk iha Reinu Don Tes, seida’uk mosu naran Aidabaleten. Naran ne’e mosu husi liurai foun sira- ne’ebé hetan podér husi malae portugés sira no to’o mai iha administrasaun Governu Indonezia, hafoin ne’e hodi mosu tan naran “Atabai” ne’ebé temi ona Atabae. Atabai hanaran husi dialetu Kemak “Atan Bain/bai” signifika la iha atan.

Iha Tutubaba-Laun nia leten ita sei bele hetan faktu balun kona-ba Reinu Don Tes nian. Iha kadeira ka kadunan Don Tes ne’ebé sei hatuur hela. Kadeira fatuk ida ne’ebé hatuur iha rai laletek tetuk ida, hadulas ho fatuk sira. Bee matan ida-ne’ebé emar sira iha Reinu ne’e hemu ba, no Ai-kadiru huun ida, ne’ebé Don Tes nia emar sira, babain, serbi nia tua husi nia fuan. Iha mós fitar  husi uma ba Reinu ne’e horik, sei iha nia faktu hanesan fatuk sira be hada husi liman emar sira iha momentu ne’ebá. Hanesan fitar Reinu ne’e nian, ne’ebé sei rai hela faktu atu ita bele dezkobre klean liu.

Don Tes mós iha alin ida ne’ebé nia fó knaar nuudar ulun boot ba soldadu sira iha Reinu Tutubaba ne’e. Nia alin kaer knaar nuudar kapitaun funu nian, ne’ebé prontu  proteje Reinu husi funu maluk sira. Nia alin isin forte no postura marsiál ida, ne’ebé Don Tes tau fiar nuudar funu nain di’ak, ne’ebé bele firme hasoru situasaun sira ne’ebé mai atu harahun Reinu ne’ebé sira harii. Don Tes, postura timoroan orjinál, fuuk kribo, kulit metan, ain a’as no nuudar postura marsiál ida. Nia mós iha nia as’uain sira ne’ebé mai husi klen Durubasa Rae Lelo no seluk tan.  

Don Tes mós koñesidu ho naran alias Don Tes Mali Koto Malé Taha. Naran alias Koto Malé Taha refere ba imajen ukun reinu nian momentu molok portugés eziste no iha momentu portugés eziste iha rai Timor. Bainhira emar sira liu ba mai iha Don Tes nia futar oin, soldadu sira manda hili moos sukaer tahan ne’ebé anin hu’u monu husi hun, besik iha nia oin. La’ós hili de’it ho liman, maibé uza kesak  tuu-halibur sukaer tahan ne’ebé monu. Atu nia ne’ebé tuur labele kona rai rahun husi hili foer ne’e.  Hamoos foer sukaer tahan ho uza kesak sai nuudar Don Tes nia ukun ida forte, ne’ebé halo nia koñesidu nuudar Don Tes Koto Malé Tahá.   

Don Tes la inklui iha liurai leál sira be serbí portgués sira to’o mate. Nia ema timoroan ne’ebé asigura timoroan sira husi portugés sira-nia intimidasaun. Tanba ne’e maka nia la mosu iha istória administrasaun portugál iha Timor-Leste. Ne’e la’ós de’it Don Tes maibé mós liurai timoroan sira be kontra no luta hasoru mala’e portugés, iha momentu kolonialista nian, la iha fatin ba sira atu inklui iha portugál nia istória.  Maibé sira-nia istória hakerek kmanek husi jerasaun ba jerasaun liu-liu kultura timoroan sira nian ne’ebé sei kesi metin relasaun ema moris ho matebian sira.

Rekomendasaun: atu hatene naran batizmu Don Tes favór buka iha Livru Don Carlos Filipe Ximenes Belo, ho Titlu Os Antigos Reis e  Liurais de Timorense (sei hetan Liurai Cota Baba no nia durasaun Reinu ne’e nian).

   Dili, 21 Fevereiru 2014.

 Rogério Pires

e.mail;  bere_loe@yahoo.com                                                                                                       roger_t2king@gmail.com